Ketchup

 A mai délutánomat kísérletezéssel töltöttem. Tegnap ugyanis vettem pár kiló paradicsomot igen jutányos áron (99Ft/kg). Ha pár napja majonézt készítettem, nem is jöhetett más szóba, mint a ketchup. A gond csak annyi volt, hogy még sosem csináltam "paradicsom pürét". És sajnos nagyim sem. Azért annyi kapaszkodóm volt, hogy amikor paradicsomlevet főzött, mindig tett bele paprikát, mézet, szerecsendiót és zellert. Így hát leültem a gép elé, és megpróbáltam rálelni az "igazi" receptre.

 Mondanom sem kell, hogy most sem találtam két ugyanolyan leírást. Hm... Illetve dehogynem. Ugyanaz a recept több blogon is felbukkant, néha csak pár szó változtatással, néha "fölös" részek kihagyásával. A "legviccesebb" az volt, ahol az összetevők mennyisége volt megfelezve. 

 A legtöbb leírásban szó sem esett a paprikáról, így ezeken hamar tovább is léptem. A zeller hiánya is fontos szelekciós tényező volt. Végül találtam néhány használhatónak tűnő változatot, kicsit összefésültem őket, picit módosítottam az arányokon, és nekiláttam.

 Hozzávalók:

• 3 kg paradicsom
• 4-5 darab paprika (pritamin, vagy kápia)
• 3 nagy fej hagyma
• 12 gerezd fokhagyma
• 2 dl almaecet
• 4 db nyári alma
• 5 db babérlevél
• 1 kk. szegfűszeg
• 1 kk. fahéj
• 1-2 kk. fekete bors (aki szereti ha kicsit erősebb, csak az tegyen bele két kanállal)
• 2 kk. só
• 1 ek pirospaprika
• 1 kk. szerecsendió
• 1 kk. lestyán
• 1 db szárzeller
• 2 ek. mustár
• 20 dkg cukor
• 4 ek. akácméz
• 1-2 cseresznyepaprika (kihagyható)

 Vannak összetevők, amik minden receptben felbukkantak (a paradicsomon, és a paprikán kívül). Ezek közül a hagyma, fokhagyma, az almaecet, a cukor és a bors nem volt meglepetés a számomra.

 Nem így a szegfűszeg. Kicsit remegett a kezem, mikor az előírt mennyiséget beleszórtam a fazékba. Aztán amikor az illata mindent elnyomott főzés közben, kicsit aggódni kezdtem. Mindenhol azt olvastam, hogy "mennyei ketchup illat" terjengett a konyhában, nekem viszont nagyim almakompótja jutott az eszembe...

 A cukor mennyiségét erősen visszavettem, de szerintem még így is túl édes lett a végeredmény. A barnacukrot pedig akácmézzel helyettesítettem. Ez egyetlen receptben sem szerepel, viszont nagyim paradicsomleve így készült. (De ezt már mondtam...)

 Sokan hagyományos ecettel készítik a ketchupot, és almát főznek bele, mások almaecettel váltják ki a gyümölcsöt. Mivel volt itthon almám, ezért én almát is aprítottam a lábosba, és almaecetet is öntöttem a szószhoz.

 A zeller mellé tettem kevés lestyánt is. Hagyománytiszteletből. Amikor gyerekként a zalai rokonoknál nyaraltam, ők mindig lestyánt használtak a zeller helyett, mert "gyógyít".

 Ennyi bevezető után nézzük az elkészítés lépéseit!

 Elkészítése:

 A hagymákat felkarikáztam, a fokhagymát apróra vágtam, és kevés olajon üvegesre pároltam.

Mikor pirulni kezdet, ráöntöttem a felkockázott paradicsomot és paprikát. Jól elkevertem, és lassú tűzön főztem. Gyakran kavartam, főleg az elején. Később, amikor már levet eresztett, bátrabban magára mertem hagyni. Nagyjából negyed óra alatt eresztett annyi levet, hogy a fűszereket bele lehetett keverni. A babérleveleket teatojásba tettem, és így merítettem a lébe. A cukor és a só, valamint az almaecet kivételével minden fűszert hozzáadtam a készülő ketchuphoz.

 Nagyjából egy óra múlva döntenem kellett, hogy nekilátok-e a kézi passzírozóval plafonig telefröcskölni a konyhát, vagy pedig megbízom a robotgépemben. (Nagyimnak régen nem volt más lehetősége, csak a passzírozás, és a "trutyi" átszűrése valami gyanús vásznon...) A receptek szerint a passzírozás kihagyhatatlan. Ma már tudom, hogy nem. Bőven elég a robotgép.

 A ketchupot megöntöztem ecettel, cukroztam, és sóztam. És vártam, hogy besűrűsödjön. Egy óra forralás után úgy döntöttem, hogy készen van életem első saját főzésű ketchupje. Megkóstoltam, és... Hatalmasat csalódtam. Émelyítően édes, szegfűszeges, ma paprikától és a borstól mégis csípős lekvárnak tűnt. Ennek ellenére bedunsztoltam ahogy kell, és most ott pihennek a dunyha mélyén.

 Mielőtt nekiláttam volna ennek a cikknek, kitunkoltam a lábos alján maradt kevéske szószt. Ééééés... Ketchup! Igazi ketchup! Nem túl édes, nem túl fűszeres. Pont jó. Szerencse, hogy első felindultságomban nem öntöttem ki az egészet!

Az első üveg ketchup, amit én főztem